Háromszoros bizalomelőny a magánorvosoknál – mit üzen ez a magyar egészségügyről?

A magyar lakosság egyre inkább két részre szakad, ha az egészségügyről van szó: az egyik felük továbbra is az állami ellátásban bízik, míg a másik – egyre növekvő – csoport a magánszolgáltatókban látja a minőségi egészségügy jövőjét. Egy friss Publicus Intézet-felmérés, amelyet a Népszava és a Medical Online is ismertetett, meglepő eredményt hozott: három és félszer annyian tartják jobbnak a magánorvosokat, mint az állami szektorban dolgozókat.

„A magyarok 72%-a még mindig az állami ellátást veszi igénybe – de egyre kevésbé hisz benne”

A kutatás szerint a válaszadók többsége (72%) az elmúlt egy évben állami egészségügyi intézményben járt, míg 27% fordult magánorvoshoz. Mégis, amikor a minőséget kellett értékelni, a bizalom egyértelműen a magánszektor felé billent: „Három és félszer annyian vélik úgy, hogy a magánorvosok jobbak, mint ahányan az állami egészségügyben dolgozókat tartják kiemelkedőnek.”
Ez a szám nemcsak a szolgáltatási színvonalról árulkodik, hanem a betegélményről és a bizalomról is. A páciensek sokszor gyorsabb, kiszámíthatóbb és személyre szabottabb ellátást kapnak a magánrendeléseken – még akkor is, ha ennek ára van.

„A magánellátás a választás szimbóluma lett”

A felmérés szerint az emberek egyharmada szerint nincs különbség a magán- és az állami orvosok szakmai tudása között, mégis egyre többen hajlandók fizetni a kiszámíthatóságért.

„A magánrendelés nemcsak orvosi döntés, hanem életstílus is – az emberek választani akarnak, és fontos számukra a kontroll érzése.”
Sok magyar beteg arról számol be, hogy a magánellátásban nem kell heteket várni, tiszta a környezet, és az orvos „tényleg rájuk figyel”. Az ilyen élmények formálják a bizalmat – még akkor is, ha az orvosi tudás mindkét oldalon hasonló szintű.

„A magánorvosnál úgy éreztem, hogy partnerként kezelnek, nem csak egy sorszám vagyok a rendszerben.” – Katalin, 41 éves páciens

Állami orvosok: elhivatottság erőforrások nélkül

Fontos hangsúlyozni: a felmérés nem az állami orvosokat bírálja, hanem a rendszer korlátaira mutat rá. Sok állami intézményben dolgozó orvos ugyanis rendkívül elhivatott, de túlterhelt, alulfizetett és adminisztratív feladatokba fojtott környezetben dolgozik.

„Az állami orvosok sokszor hősies körülmények között helytállnak – de a rendszer nem támogatja őket abban, hogy minőségi betegélményt nyújtsanak.”

Az egészségügyi dolgozók egyre nagyobb aránya vállal párhuzamosan magánrendelést, hogy megélhetését biztosítsa – így a két világ valójában egymásra épül, nem pedig egymás ellen dolgozik.

Mit gondol erről a társadalom?

A kutatás szerint a kormánypárti szavazók körében többen hisznek abban, hogy „nincs különbség” a két szféra között, míg az ellenzéki szavazók között többségben vannak azok, akik a magánorvosokat tartják felkészültebbnek.

„A magánellátás már nem luxus, hanem menekülési útvonal lett az egészségügyi rendszerből.” A társadalom üzenete világos: az emberek nem feltétlenül a magánorvosokat akarják, hanem azt a biztonságot, törődést és kiszámíthatóságot, amit ott kapnak.

A magyar egészségügy kettős pályán mozog: az állami rendszer még mindig a többség számára elérhető, de a magánellátás a minőség szinonimájává vált. A kérdés nem az, hogy „állami vagy magán?”, hanem az, hogy hogyan lehet a két világ előnyeit egyesíteni – elérhető áron, bizalommal és szakmai színvonalon.

„A betegek nem rendszert választanak, hanem élményt. És amíg a magánrendelés adja meg ezt, addig a bizalom is oda tart.”

Forrás: https://nepszava.hu/3296351_orvosok-maganegeszsegugy-allami-egeszsegugy-felmeres-publicus-intezet

Újra szárnyal a magyar magánegészségügy – de mi vár rá az év második felében?

Az elmúlt években a magyar magánegészségügy látványosan megerősödött. A páciensek egyre inkább a gyors, kiszámítható és személyre szabott ellátást keresik – és hajlandók érte fizetni is. Bár a 2023-as év visszaesést hozott, a piac azóta újra lendületbe jött. De vajon meddig tarthat ez a növekedés, és mit hozhat a 2025-ös év második fele?

A visszaesés után újra növekedés – de nem minden arany, ami fénylik

A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének adatai szerint a 2023-as hullámvölgy után a magánszektor 2024-ben és 2025 elején újra növekedési pályára állt. A betegek száma, a vizsgálatok mennyisége és a bevételek is éves szinten 10–15%-kal emelkedtek. „A 2023-as mélypont után dinamikus az emelkedés a magánegészségügyi szolgáltatások igénybevételében.” – mondta Lancz Róbert, a Primus Egyesület elnöke az Infostartnak.

A növekedés mögött több tényező áll: a hosszú várólisták, az állami ellátás nehézkes hozzáférhetősége, valamint az a tény, hogy a páciensek egyre inkább értékelik a figyelmet és az időt, amit a magánorvosok adnak.

A betegek már nem csak gyógyulni, hanem „jól lenni” akarnak

A magánegészségügy fejlődése nem csupán a pénzről szól. Egyre több beteg érkezik megelőző vizsgálatokra, életmód-tanácsadásra vagy krónikus betegségkezelésre – vagyis nem csupán sürgős problémákkal fordul orvoshoz. Ez a szemléletváltás az egyik legpozitívabb trend, amely hosszú távon tehermentesítheti az állami rendszert is. A magánintézmények sokszor nem csupán alternatívát kínálnak, hanem innovációs laboratóriumként is működnek: új technológiákat, digitális időpontfoglalási rendszereket és mesterséges intelligencia-alapú diagnosztikai eszközöket vezetnek be, amelyek később az állami rendszerben is megjelenhetnek.

Az év második fele azonban tartogathat meglepetéseket. Egyrészt az infláció és a magas működési költségek (energia, bér, eszközárak) nyomást gyakorolnak a szolgáltatókra, ami a páciensek számára is áremelkedést jelenthet. Másrészt a szakemberhiány – főleg nővérek és diagnosztikai szakemberek terén – komoly korlátot szabhat a növekedésnek. „A kereslet nő, de a munkaerőpiac szűkül – a magánszektor sem tud a végtelenségig bővülni.” Emellett egyes kormányzati szabályozások – például az egészségügyi dolgozók másodállására vagy adózására vonatkozó szigorítások – átmeneti bizonytalanságot okozhatnak a szektorban. A piac tehát nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági adaptációs kihívásokkal is szembenéz.

Mit hozhat a jövő? – integráció és új egyensúly

A szakértők szerint a magánellátás tartós növekedése akkor lehet fenntartható, ha kiegyensúlyozott együttműködés jön létre az állami és a magánszféra között. A betegek szempontjából nem az számít, ki a fenntartó, hanem hogy hozzáférhető, gyors és minőségi legyen az ellátás. „A magán és az állami egészségügy nem versenytárs, hanem egymást kiegészítő rendszer kell, hogy legyen.” – nyilatkozta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Ha sikerül ezt a harmóniát megtalálni, Magyarország akár regionális példává is válhat a köz- és magánszektor együttműködésében.

A magánegészségügy 2025-ben ismét szárnyal – de az év második fele fordulópontot hozhat. A piac stabil, de érzékeny: a gazdasági környezet, a jogszabályi változások és a szakemberhiány mind befolyásolhatják a jövőjét. A legfontosabb kérdés már nem az, hogy „állami vagy magán?”, hanem az, hogy hogyan tud együtt fejlődni a két szféra úgy, hogy a beteg járjon a legjobban.

Forrás: https://infostart.hu/belfold/2025/08/21/atmeneti-visszases-utan-ujra-szarnyal-itthon-a-maganegeszsegugy-de-az-ev-masodik-fele-varatlan-fordulatot-hozhat#

5 lépés a fenntartható és biztonságos fogyáshoz – avagy hogyan fogyj le úgy, hogy ne hízz vissza

A fogyás nem sprint, hanem maraton – és mint minden hosszú távú cél, tudatos tervezést, kitartást és önismeretet igényel. Az amerikai CDC (Centers for Disease Control and Prevention) szakértői szerint a legjobb fogyókúra nem gyors, hanem fenntartható: heti 0,5–1 kg súlyvesztés elegendő ahhoz, hogy a test alkalmazkodjon és ne „védekezzen” az éhezés ellen. A titok nem az önsanyargatásban, hanem az okos, apró változtatásokban rejlik. A pontos tápanyagbevitel is elengedhetetlen és ez eltérő a fiatal és az idős egyének táplálkozásában.

Az időskori táplálkozásnál kiemelten fontos a megfelelő fehérjebevitel, mivel az izmok és az izomerő csökkenése (szarkopénia) veszélyezteti a fizikai állapotot. Emellett a rostban gazdag étrend és a folyadékpótlás segít az emésztés és a bélműködés egészséges fenntartásában, valamint megelőzheti a székrekedést. Fontos odafigyelni a mikrotápanyagokra – különösen D-vitaminra, B-vitaminokra és ásványi anyagokra –, mert az életkor előrehaladtával a felszívódás is romolhat. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a pszichoszociális tényezőkről: az idősek étvágyát, étkezési szokásait befolyásolhatja a magány, a depresszió vagy a rágási és nyelési nehézség.

Lássuk a fenntartható fogyás 5 lépését:

1. Találd meg a saját motivációdat

A legtöbb ember azért adja fel, mert nem tisztázza, miért is akar fogyni. Írd le magadnak: „Szeretnék könnyebben felmenni a lépcsőn”, „Egészségesebb akarok lenni a gyerekeim mellett” vagy „Jól akarok kinézni a tükörben – önmagamért”.

2. Kövesd nyomon, amit csinálsz

Nem kell drága alkalmazásokat letölteni – egy egyszerű jegyzetfüzet is megteszi. Írd fel, mit ettél, mennyit aludtál, mozogtál-e aznap. Ez nem „kontroll”, hanem önismereti eszköz. Ha látod a mintákat, könnyebb javítani rajtuk.
A CDC szerint azok, akik rendszeresen naplózzák a szokásaikat, kétszer nagyobb eséllyel érik el a kitűzött súlycélt.

3. Kis lépésekkel a nagy eredmények felé

Ne akarj mindent azonnal megváltoztatni. Tűzz ki elérhető célokat – például:

• „Minden nap megiszom 2 liter vizet.”
• „A buszról egy megállóval előbb leszállok.”
• „Cukros üdítő helyett gyümölcsöt eszem.”

Ezek a mini győzelmek fokozatosan beépülnek a rutinodba, és észrevétlenül formálják át az életmódodat.

4. Kérj támogatást – ne egyedül küzdj

A fogyás csapatmunka. Oszd meg a célodat egy baráttal, családtaggal, vagy akár csatlakozz egy közösséghez. Egy támogató társ sokat segít, ha nehéz napod van.
Szükség esetén érdemes dietetikussal vagy orvossal konzultálni – ők segítenek személyre szabni az étrendet és a mozgástervet.

5. Ünnepeld a sikereket, és légy türelmes magaddal

Ha néha visszaesel, az nem kudarc, hanem a folyamat része. A test és a lélek is időt kér az alkalmazkodáshoz.
Mérd a fejlődést nemcsak kilókban, hanem abban is, hogy jobban alszol, több az energiád, vagy könnyebben mozogsz.

Tipp: a CDC szerint már 5–10% testsúlycsökkenés is látványosan csökkenti a szívbetegségek és a diabétesz kockázatát.

A fogyás nem tiltásról, hanem egy új életstílus megtalálásáról szól. Nem kell mindenről lemondani – csak tudatosan választani. A lassú, kiegyensúlyozott változások sokkal nagyobb eséllyel maradnak meg hosszú távon. Ha tehát ma csak annyit teszel, hogy sétálsz 15 percet, iszol egy pohár vizet és mosolyogsz a tükörbe – már elindultál a jó úton.

SZLOVÁK EGÉSZSÉGÜGY

Változások a poprádi kórház vezetőségénél

Zuzana Dolinková egészségügyi miniszter visszahívta pozíciójaiból Lýdia Budziňákovát, poprádi kórház igazgatóhelyettesét, és Richard Vojsovičot a kórház vezetőségéből. A kórház új igazgatóhelyettese Milan Vavrek lett, aki a kassai egyetem jogi karán végzett.  A szakember 2015-től 2020-ig volt a poprádi kórház igazgatóságának a tagja, 2009 óta dolgozik ügyvédként. A poprádi kórház vezetőségébe választották be Juraj Hudáčot is, aki a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett.

MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

A magyarok nagy része szerint rossz állapotban van az egészségügy

Az Ipsos felmérése szerint a magyarok 78 százaléka szerint rossz helyzetben van az egészségügy az országban. Ez valamivel jobb eredmény a 2022-es adatokhoz képest, de még így is két ország van (Peru és Dél-Afrika) ahol pesszimistábbak az emberek. A magyarokat a lengyelek is megelőzik, sokkal pozitívabban tekintenek az egészségügyi ellátásra. Míg 2022 decemberében a megkérdezettek 84 százaléka vélte úgy, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, az elmúlt időszakban ez a szám 43 százalékra csökkent. 2022 decemberében a magyarok 16 százaléka mondta azt, hogy jó gazdasági helyzetben van az ország, 2023 végére azonban 24 százalékra nőtt a gazdaságot jó állapotúnak érzékelők aránya. Ez a szám még mindig alacsonyabb, mint a világátlag (38 százalék).

Mi okozza az agyat érintő betegségeket?

Rohanó világunkban egyre több stressz ér bennünket. A közösségi média terjedése is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy egyre több embernél diagnosztizáljanak olyan betegségeket, melyek az agyban kialakuló idegrendszert károsítják. Az elektronikai eszközök, mint például a számítógép, az okostlefelnok könnyen függőségeket okozhatnak, melyek jelentős mértékben kihatnak az agyi működésünkre. Vajon mi erre a megoldás? Hogyan lehet megakadályozni az agyi betegségek kialakulását? Van lehetőség a gyógyítások kezelésére? Váczi Gergely Dr. Pósfai Balázs szakértővel beszélgetett.

A teljes videó itt tekintehető meg: https://www.youtube.com/watch?v=UgQS_MttD7s&t=5s

Most érdemes jelentkezni azoknak, akik orvosi pályára készülnek

Összesen 150-nel több orvostanhallgatót vehetnek fel az orvosi karok, már a következő felvételik során. Ezt a hírt az oktatási miniszter, Tomáš Drucker (Hlas-SD) közölte. A tárcavezető többek között elmondta, a Pozsonyi Comenius Egyetem orvosi karára a következő tanévben 45-tel, a turócszentmártoni Jessenius Orvostudományi Karra harminccal, a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem (UPJŠ) orvosi karára 45-tel, a pozsonyi Szlovák Egészségtudományi Egyetemre (SZU) pedig szintén harminccal több hallgatót lehet felvenni. Célként tűzte ki azt, hogy az oktatás színvonala tovább javuljon az országban, ezért szeretné, ha a megkezdett javítások és intézkedések folytatódjanak.

Európa: Még mindig érezni a járvány negatív következményeit az egészségügyben

Az Európai Bizottságon belül folyamatosan figyelik és elemzik az Európai Unió országainak egészségügyi rendszereit, az egészségügy helyzetét. Az elemzések során több szempontot is figyelembe vesznek, mint például a transzperens, átlátható költségvetést. Érdekes megfigyelni a legutóbbi, 2023-as év elemzéseit, melyekből kiderül, hogy az országokat nagyon megviselte a három éve kirobbant világjárvány. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az egészségügy azóta sok országban kritikus helyzetben van, a jövőben pedig több figyelmet kell szentelni arra, hogy ez a szektor megfelelően legyen támogatva.

Az alábbi gombra kattintva elérhetőek a 2023-as évben megjelent legfrissebb országelemzések: